Ez a weboldal sütiket használ, hogy az oldal összes funkcióját elérje. További információt az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi tájékoztató oldalunkon talál. Amennyiben elfogadja a sütik használatát weboldalunknak, kérjük kattintson az Engedélyez gombra.

Kisfilmek Szolnok szépségeiről

Szolnok a biciklisek városává vált

M4 Kerékpár

Szolnok kerékpárútjain és kultikus helyein kerekeztek végig, mutatták be Szolnok nevezetességeit az M4 televízió munkatársai szolnoki segítőikkel.

IDE: http://www.mediaklikk.hu/video/kerekpar-7-resz/ kattintva megnézheti a Szolnokot bemutató filmet.

 

Image film

Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016-ban elkészíttette városunk új imázs filmjét, mely egy olyan vizuálisan attraktív kedvcsináló, ami egyaránt bemutatja a Tisza-parti táj szépségét, a város gazdag tárgyi örökségét, a nagyszerű kikapcsolódási lehetőségeket a természetben és a pezsgő kulturális életet.

Az imázs film, tág spektruma ellenére, természetesen nem tartalmazhat mindent, nem kíván Szolnok-katalógus lenni, hiszen egy néhány perces film nem alkalmas dokumentarista célok megvalósítására.

Az imázs filmünk egyfajta kedvcsináló, a város sokszínűségét bemutató jelenetek eklektikus tárháza. Azonban hagytunk felfedezni valót az idelátogató számára is, amikor hozzánk érkezik, ezért ahol a film véget ér, a várossal való ismerkedés ott folytatódhat a valóságban….

Rozárium- A magyar rózsák kertje Szolnokon

A Szolnok szívében található Verseghy park egy igazán különleges látnivalót kínál a Tisza – parti városba látogatóknak.

A barokk stílusú, Rerrich Béla által tervezett park 1930-ban épült meg. A Tisza-hídtól kezdődően, a folyóval párhuzamosan helyezkedett el, szabályos szerkesztésű mértani kert volt, illeszkedett a megyeháza hátsó homlokzatának tagozódásához és íves lezárást kapott. A területen már ekkor rozáriumot, azaz rózsakertet alakítottak ki, ahol magyar nemesítésű rózsafajtákat telepítettek. Ezek jellemzője, hogy rendkívül dekoratív fajták, rezisztensek (ellenállók a betegségeknek) és szárazságtűrők.

A több hektáron elhelyezkedő park hamar a Szolnokiak közkedvelt pihenőhelyévé vált, a város lakói szívesen sétáltak a gyönyörű rózsák között, a park közepén a rózsalugasok alatt pedig egy fából készült pergola épült, ahol zenekarok játszották a kor akkori slágereit. A csodás rózsaillat kedvező széljárás esetén az egész várost átjárta.

Később azonban a park egy része beépítésre került, mivel itt alakították ki a szolnoki Damjanich János Uszodát 1949-ben, így a rózsák és a pergola is eltűnt a szolnokiak életéből.

A 2000. évi árvíz tovább rontotta a megmaradó terület állapotát is, ezért  az rekonstrukcióra szorult.

A közel 80 éves vadgesztenye fasor és az allék alatt 1000 m2 egynyári virágfelületet alakítottak ki.

2009-ben a terület újjászületett, az 1920-as évek parkját álmodták ide újra a tervezők és a város vezetői.

Ezzel Szolnok szívébe visszatértek a rózsák, újra látható a pergola, így  2010 óta a Verseghy park és a Rózsakert ismét régi fényében tündökölve, közel 300 fajta rózsával várja a szolnokiakat és a város vendégeit egyaránt.

Szolnoki Művésztelep – Az ország legrégibb, máig működő művésztelepe

A Szolnoki Művésztelep a Tisza és a Zagyva folyó torkolatánál található. Létrejötte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kapcsolódik, Magyarország legrégibb művésztelepe.

A Szolnoki Művésztelep, illetve Szolnok jelentősége a képzőművészetben, egy osztrák festőművész, August von Pettenkofen nevéhez köthető, aki a szabadságharc idején, mint hadi-rajzoló először 1851-ben járt városunkban, és ettől kezdve újra és újra visszatért. Lenyűgözte a táj, az itt élő emberek, a megyeszékhely hírét vitte Európa szerte és hozta a külföldi és magyar festőket is.

A század végére már erős igény mutatkozott arra, hogy művészek összefogásával egy állandó telep jöjjön létre.

1901. április 28-án, Szolnokon megalakult a Művészeti Egyesület, melynek feladata volt, hogy megépíttesse a műtermi házakat és irányítsa a művésztelep életét. A Szolnoki Művésztelep a régi szolnoki vár helyén épült fel, kevesebb, mint két év alatt. A 12 műteremből álló két épület ünnepélyes átadására 1902. június 29-én került sor.

A Szolnoki Művésztelep elsőként épült meg azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson az ország kiemelkedő képzőművészeinek, az optimális körülmények közötti alkotáshoz. Az évszázados múlt a művésztelepet nemcsak országosan, de Európa szerte is ismertté, elismertté tette. Kezdettől fogva a mai napig kiemelkedő tehetségű képzőművészek viszik a hírét a Szolnoki Művésztelepnek és a város szellemi életének. Az itt folyó munka magas színvonalú, a hagyomány és a minőség iránti igény kötelezi az alkotókat.

A művésztelep Kert Galériája időszakos tárlatok keretében mutatja be az itt folyó alkotómunka eredményeit, valamint a mai magyar és külföldi képzőművészet jeles alkotóinak munkáit, elhozva ezzel Szolnokra a jelen művészetének keresztmetszetét. A képzőművészeti események mellett zenei és irodalmi előadóestek, tánc- és mozgásszínház, filmvetítések, művészeti és egyéb kulturális témájú előadások, nemzetközi alkotótáborok, szakkörök és fiatal, pályakezdő képzőművészek felkarolása teszi teljessé a szellemi légkört.

Szolnok horgászvizei

Szolnok város természeti adottságai közül kiemelkedik, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza, a Holt-Zagyva és a Millér is bővelkedik természeti értékekben. 

Tisza és a Zagyva folyó

Ahogy Egyiptom létét a Nílusnak, úgy Szolnok a Tiszának és a Zagyvának köszönheti. A Tisza és a Zagyva folyók, azok holtágai, a rendszeresen telepített halastavak mind-mind kedvelt horgászhelyek, otthont adva olyan halfajoknak, mint a süllő, a harcsa, a csuka, a kecsege vagy a ponty.

Folyóink partján, vagy a vízen, csónakból pecázva bárki megismerheti a vadregényes partvidék határtalan nyugalmát, egyúttal az élővíz páratlan izgalmát is.

Alcsiszigeti Holt-Tisza

Az intenzíven telepített 150 hektáros, 17 km hosszú holtágban ponty, harcsa, csuka, süllő, amur, kárász, balin, busa, törpeharcsa, kősüllő, naphal és számos keszegfajta is fogható.

A versenyhorgászok egyik legkedveltebb, s világviszonylatban is az egyik legjobb, legszínvonalasabb pályája az "Alcsi". Megfelelően kiépített, felszereltsége, infrastruktúrája kiváló, ezért a hobbi- és versenyhorgászok egyaránt kedvelik ezt a vizet. Számos nemzetközi versenyt és évente több, mint 30 egyesületi rendezvényt bonyolítanak le az itt található 1250 folyóméter hosszú versenypályán.

Csónakázó-tó

A szolnoki Csónakázó-tó a város sport- és szabadidő központjában, a körgáttal körülvett gyönyörű Tiszaligetben található. Szomszédságában strandfürdőt, vízilabda arénát, sportcsarnokot, labdarúgó stadiont, futball- és teniszpályákat építettek.

A horgászokat azonban főleg a 2,5 hektáros vízfelület vonzza, melynek csendes, csalitos partja kiváló helyszínt biztosít a pecázáshoz. A tóban telepített hal elsősorban ponty, de amur, csuka, süllő, keszeg és kárász is fogható.

Milléri horgásztó

A milléri tórendszer közvetlenül a megyeszékhely szomszédságában található, azonban a hajdani halastavak két medencéjéből kialakított tó együttes nemcsak a környékbeliek körében népszerű.

A nagyobbik, 4,5 hektáros tóban a Tisza őshonos halainak nemesebb egyedei foghatók, míg a 0,5 hektáros, kisebb állóvízben nyaranta egzotikus afrikai harcsák sokaságát telepítik.

A Millér horgásztóban fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa.

A Millér horgásztavai minden évben leeresztésre kerülnek, a szárazon maradt mederben iszaptalanítás és fertőtlenítés történik, melynek köszönhetően évről évre garantált az egészséges hal és a törpeharcsa mentes környezet.

Holt-Zagyva

A Malomzugi Holt-Zagyva az ős-Zagyva medréből lerekesztett- mintegy 3 kilométer hosszú holtág, mely Szolnoktól északra, a város peremén található. Egyike azon ritka horgászvizeknek, melyek nem vesztették el az eredeti folyómederre jellemző adottságaikat.

Halállományának őshonos része igen értékes fajösszetételt tükröz: a ponty- és keszegfélék szinte minden- alföldi állóvízre jellemző- faja fellelhető, de a kapitális ragadozók (csuka, harcsa) is megtalálják életterüket. A mederviszonyok igen változatosak: a víz mélysége helyenként a 4 métert is meghaladja.

A Zagyva

A Zagyva a Medves hegycsoportban, az országhatár közelében, Zagyvaróna község határában ered. A Mátra hegység vizeinek fő levezetője, a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobboldali mellékvízfolyása.

Szolnok a Zagyva és a Tisza találkozásának köszönheti létrejöttét. A két folyó jobb parti szögletében ugyanis vízmentes magaslat alakult ki. Habár a város több ezer éves múltra tekint vissza, a legrégibb írásos emlék 1075-ből, I. Géza királytól származik. Ebben Zounokként tesznek róla említést. A város fejlődésében fontos szerepet játszott a szárazföld és a vízi utak kereszteződése, mert megteremtette az árucsere, a piacok és a vásárok feltételeit. A kereskedelem –elsősorban az erdélyi só szállítás- szempontjából nevezetes, úgynevezett sóút haladt át Szolnokon. A szolnoki átkelőhely birtoklása ezért minden korban fontos volt a hatalom számára. A XVI. század közepéig a város környékének vízrajzi helyzete keveset változott. A török általi fenyegetettség miatt azonban 1550-ben a Zagyva-torkolat sok ezer éves nyugalmának vége szakadt. A várat vizesárokkal kívánták védeni, ezért a torkolatot áthelyezték, és háromágúvá tették. A mocsaras árterek lecsapolásán és kisebb kanyarátvágásokon kívül, a XIX. századig mai értelemben vett szabályozást nem végeztek a Zagyván. A folyó szabályozását a Tiszával egy időben, 1859-ben kezdték meg. A szolnoki szakaszon egyetlen nagyobb holtága van a folyónak, a Szolnoktól északra, a bal parti mentett oldalon lévő Malomzugi Holt-Zagyva.

A folyó menti zöld övezet évszakonként változó, gazdag élővilágnak ad helyet. A folyót kísérő botoló füzesek öreg csavarodott vagy letört ágú fái sajátos hangulatot teremtenek. A széles ártéri fűz-nyár ligeterdői, mocsárrétjei, ártéri kaszálói és kubikgödrei szintén változatos élőhelyek. Az idő fokozatos felmelegedésével egyre több madár hallatja hangját, bíbicek, seregélyek hangoskodnak, megfigyelhető a hazai fakopácsok mind az öt faja. Az erdőben megtalálható az erdei pinty, zöldike, függőcinege, a sűrű bokrokban pedig a fülemüle jelzi területének határait. Megfelelő vízálláskor piroslábú cankok, és nagy godák készülődnek fészkeléshez. A fűz-nyár ligetek fehér nyárainak odújában szalonka fészkel, az ártéri erdőkben nem ritka a héja. A mocsárréteken virágzó sárga nőszirmok, réti füzények és mocsári csetkák közül messziről fehérlik a kétéltűeket keresgélő fehér gólya.

Holt-Tisza

Az Alcsiszigeti Holt-Tisza az élő Tiszának az ásás résznél történő levágásával keletkezett. Mintegy 17 km hosszú patkó alakú holtág jött létre, a víz mélysége változó, a legmélyebb szakaszon a vízmélység elérheti az 5-6 métert is.

A versenyhorgászok egyik legkedveltebb, s világviszonylatban is az egyik legjobb, legszínvonalasabb pályája az "Alcsi". Megfelelően kiépített, felszereltsége, infrastruktúrája kiváló, ezért a hobbi- és versenyhorgászok egyaránt kedvelik ezt a vizet. Számos nemzetközi versenyt és évente több, mint 30 egyesületi rendezvényt bonyolítanak le az itt található 1250 folyóméter hosszú versenypályán.

A Holt-Tiszában leggyakrabban előforduló halfajták a ponty, harcsa, csuka, süllő, amur, kárász, balin, busa, törpeharcsa, kősüllő, naphal és számos keszegfajta is megtalálható.

Téli Szolnok

A megyeszékhely nemcsak tavasszal és nyáron, de ősszel és télen is gyönyörű.

Az alábbi videó a téli Szolnokot mutatja be drónfelvételek segítségével.
Nézzék meg Önök is, és csodálják meg a havas várost!

 

 

Tisztelt Olvasó! Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat!

SzolnokApp link: http://info.szolnok.hu/app